Az előző bejegyzésben látott egerészölyv-gatyás ölyv után jöjjön egy újabb téveszthető páros: a fiatal egerészölyv és a fiatal pusztai ölyv.
A képek most is úgy lettek szerkesztve, hogy a valós méretbeli különbségeket is mutassák, így az egerészölyv láthatóan kisebb mint a pusztai. A szárny-test arányának különbségét megvizsgálva megfigyelhető, hogy a pusztai ölyvnek hosszabb és egy hajszállal keskenyebb a szárnya, mint a jóval közönségesebb rokonának.
A tollazati bélyegek közt említhető a különbség a farok csíkozottságában (egerész > 6-8 sáv, pusztai < 6 sáv), a pusztai ölyvnél szinte mindig jelenlévő feketés kéztőfolt, ami megvan az egerészölyvnél is, de ott a sötét szárnybélés (kis és középfedők) miatt ez a bélyeg nem különül el, valamint a gatya sötét színezete, ami elég jó kontrasztot ad világos madarak esetén. A világos fahéjszínű alaptónusa szintén általában eltér az egerészölyvétől, de figyelembe kell venni, hogy egyes egerészölyveknek is lehet vörhenyes szín a tollazatban, főleg a faroktollakon (most a ’vulpinustól’ eltekintünk) .
A fokozottan védett pusztai ölyv mára rendszeres, de ritka költőfajává vált avifaunánknak. Elsősorban a Hortobágy és az Alföld déli részének fészkelője, de egyre jelentősebb átnyaraló és telelő állománya van. A jövőben tervezett dúvadgyérítésnek egyik potenciális járulékos áldozata lehet a faj, melynek kis állományára nézve súlyos következménnyel járhat egy-egy ivarérett vagy fiatal madár lelövése.
Reméljük ez az példa újfent rámutat a tervezett ragadozómadár-gyérítés veszélyeire, továbbá az érdeklődőknek segítségként szolgál a határozási nehézségekben.
Üdv: Gábor és András
