Őszi pocok ölyvet áraszt

A szárazság ellenére a még el nem művelt területeken, parlagokon, mezsgyéken novemberben rendesen elszaporodtak a rágcsálók a Hevesi-síkon. Ezt kiválóan mutatja az ölyvek és a kékes rétihéják viszonylag nagy száma.

Az egerészölyv tollazatának változatossága szinte végtelen, nagyon különböző színezetű és mintázatú madarak kerülhetnek ilyenkor szem elé.

A héten sikerült fotóznom egy fiatal gatyás ölyvet, amelynek a színezete nagyon hasonló a nemrég fotózott világos fiatal egerészölyvéhez.
Egymás mellé szerkesztettem a két képet, amin jól megfigyelhetők a különbségek.

Fiatal egerész és gatyás ölyv
A szárnybélés színezete és mintázata a megtévesztésig hasonló, az egerésznek viszont az evezők széles sötét végszalagja és a másodrendű evezők intenzívebb sávozottság miatt egy árnyalatnyival sötétebbnek tűnik a szárnya. Hasonlóan sötétebb árnyalatot mutat a farok, valamint eltér a fej, a mell és a has mintázata is.
Bár a két madár fotóján a szárnysík szöge kismértékben eltér, ezért a gatyás ölyv esetében kicsit keskenyebb a szárny, mégis jól érzékelhető a gatyásölyv arányaiban jóval hosszabb szárnya.

De beszéljünk egy aktuális, a képekkel összefüggő veszélyforrásról!

Jelenleg magas politikai támogatottságot élvez Magyarországon az a sokszor visszatérő vadászati kezdeményezés, hogy az egerészölyv és a barna rétihéja gyérítését engedélyezni kell vadgazdálkodási okok miatt, ami védett státuszuk megszüntetését jelentené.

Rendkívül beszűkült, szakmainak nem nevezhető a javaslat, hiszen az apróvadállomány alakulását nem két ragadozó madár faj állománya, hanem egy komplex ökológiai környezet számos természetes és antropogén tényezőjének együttes hatása határozza meg. Igazi „csővégi” megoldás!

Már szakirányú középfokú végzettséggel tudja mindenki, hogy az apróvad populációk méretét és életképességét sokkal inkább meghatározza pl. az élőhely állapota, mint két kiragadott ragadozó madár faj, amelyek ráadásul nagyrészt rágcsálókkal táplálkoznak.

Az erőforrásokat inkább az apróvad fajok számára alkalmas élőhelyek területének és minőségének a növelésére kellene fordítani a ragadozó madarak lövöldözése helyett!

Mindezt félretéve, le a kalappal az előtt a vadász előtt, aki távcső nélkül másodpercek alatt megkülönbözteti a képen látható egerészölyvet és gatyás ölyvet, és megállapítja, hogy melyik a védett és melyik a gyéríthető!

Ha az emlíett két faj gyéríthetővé válik, annak sok más, velük összetéveszthető védett és fokozottan védett ragadozó madár (darázs, pusztai, gatyás ölyv, törpesas, hamvas, kékes és fakó rétihéja) is áldozatul fog esni, egyszerűen azért, mert a vadászok többsége nem tudja ezeket a fajokat megkülönböztetni!

Ez megengedhetetlen, nem csak a hazai, hanem a nemzetközi természetvédelmi hagyományokkal és hatályos jogszabályokkal is ellentétes!

Reméljük, nem következik be!

Néhány ölyv és rétihéja képpel frissítettem az Új képek galériát is.

Üdv:  András

This entry was posted in Nincs kategorizálva. Bookmark the permalink. Follow any comments here with the RSS feed for this post. Post a comment or leave a trackback: Trackback URL.

Post a Comment

Your email is never published nor shared. Required fields are marked *

*
*

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>