Minden kedves Látogatónknak Boldog Új Évet kívánunk!

hunting-hen-harrier_0

Posted in Nincs kategorizálva

Boldog Új Évet!

Kígyászölyv, békászó sas és barna kánya Batuminál

Kedves Barátaink!

Az elmúlt év nagyon mozgalmas volt számunkra, hiszen végre megjelent a magyar változata a Magyarország ragadozó madarai könyvünknek Turny Zoltán barátunk, mint társszerző közreműködésével. Rendkívül motiváló projekt volt, nagy köszönet mindazoknak, akik a legkülönbözőbb módon támogatták! 2016 második felére tervezzük az angol nyelvű kiadást.

Az év talán legkiemelkedőbb eseményei voltak a grúziai utazásunk Batumiba október elején, ahol több mint 100 000 vonuló ragadozó madarat láttunk négy napon belül (külön köszönet Jasper Wehrmann-nak a Batumiban Raptor Count szervezőjének), valamint az azt követő sikeres parlagi sas expedíció Tbiliszi nyugatra. Mindkettő nagy élmény volt!

Mindenkinek boldog és sikeres 2016-os évet kívánunk sok izgalmas ragadozó madár megfigyeléssel!

András & Gábor

Posted in Nincs kategorizálva

Magyarország ragadozó madarai

 

magyarorszag_ragadozo_madarai_borito_thumbnail

Kedves Látogatónk!

Örömmel tudatjuk, hogy Magyarország ragadozó madarai kötetünk elkészült és megrendelhető a Parlagi Sas Alapítvány honlapján (ide kattintva)

Posted in Nincs kategorizálva

Breaking News – A könyv már majdnem nyomdában

Hosszú, hosszú idő telt el az utolsó poszt, és új képek feltöltése óta. A munka és egyéb elfoglaltságok révén kicsit kiestünk a blog ápolásából, bár az elmúlt több mint másfél évben nagyszerű élményekben volt részünk, amit legjobb lenne megosztani.

Egy mentségünk van: 2014. decembere óta egyre zsugorodó szabadidőnk jelentős részét a Magyarország ragadozó madarai könyvünk elkészítésére fordítottuk.  Számos megbeszélés, több tízezer fotó átnézése, a szövegek sokszori lektorálása után már a célegyenesben vagyunk. Rendkívüli csapat állt össze! Öröm ilyen motivált és felkészült alkotótársakkal dolgozni – bár néha egy kicsivel több alvás jól jönne…

Mindezt a tavaly ősszel létrehozott Parlagi Sas Alapítvány kuratóriumának nagyszerű szellemi és nélkülözhetetlen anyagi támogatása teszi lehetővé, amit ezúton is köszönünk a kuratórium tagjainak!

A könyv megjelenése 2015. november harmadik hetében várható. Frissítettük a könyv specifikációt a Projekt oldalon és a csapat egy része létrehozta és működteti a könyv Facebook oldalát is. Nagy köszönet érte Szánthó Boglárkának!

A Projekt menüt folyamatosan bővítjük a könyv mintaoldalaival és további információkkal. November elejétől pedig lehetőség nyílik az online rendelésre.

Reméljük, a könyv elnyeri tisztelt olvasóink tetszését!

András, Gábor és Turny Zoli

Posted in Nincs kategorizálva

BÚÉK!

Minden Kedves Látogatónknak Kellemes Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánunk!

András és Gábor

Posted in Nincs kategorizálva

Az okos róka megússza, ha lop

A rókák télen sem vetik meg a könnyű zsákmányt. De a zsákmányszerzés nem mindig veszélytelen egy parlagi sas territóriumban, főleg, ha a sasok éppen otthon vannak, ahogy azt egy 2010-ben készült fotóm is mutatja.

Parlagi sas rókát támad.

A múlt hétvégén egy róka mulatságos akciót hajtott végre előttem. Láthatóan sokat tapasztalt már és tudta, hogy a sasok nem szívesen engednek más ragadozót a territórium legfontosabb területeire. Ezért amennyire csak tudta az etetőhelyet a bokrok takarásában közelítette meg, majd egy végső rohammal próbált húst lopni róla. Mivel a sasok nagyon közel ültek, folyamatosan rajtuk tartotta a szemeit, mialatt a lehető legtöbb húst igyekezett betömni a szájába.

 

Annyit, hogy egy nagyobb darab kétszer is kiesett belőle mire a hím sas egyértelmű nevelési szándékkal elindult a fáról. Mindez kevesebb, mint két perc alatt zajlott. Az utolsó pillanatban a rókának még sikerült betömnie a húsdarabot, de a fele máris kiesett a szájából, amint teljes erőből futva menekült a sas elől, egyenesen felém. Körülbelül 10 méterre tőlem észrevette az optikám frontlencséjét, egy rövid sokk és egy éles jobb fordulat után elinalt. Meglepetésében viszont kitátott a száját, amiből kiesett a maradék hús is! Pedig majdnem sikerült szegénynek! Nem erőltette a visszatérést…

Három óra múlva egy fiatalabb róka is tett egy hasonló kísérletet, de még el sem ért a húsig, valamiért hirtelen meggondolta magát…

A sasok szépen felügyelték a territóriumot, a hollókat és egy egerészölyvet is elkergettek a területről napközben. Tavaly ilyenkor már kotlott a tojó.

A március idén lassan győzi le a telet…

Feltöltöttem néhány képet az Új képek galériába.

Szép tavaszt, üdv: András

Posted in Nincs kategorizálva

Nyugat-Kazah pusztai sas (Aquila nipalensis) Ománban

December 17.-én Raysut-ban sikerült fotóznom egy színes gyűrűs első éves tojó pusztai sast.

Fiatal gyűrűs pusztai sas, Raysut, Oman.
A gyűrű színe (fekete-narancs) és kódja (A16) alapján sikerült azonosítani a madarat.
Igor Karjakin és munkatársai, Andrej Kovalenko, Alex Karpov gyűrűzték a Nyugat-Kazah Aktobe régióban 2012. június 24.-én, kb. 3700 km-re Raysuttól.

The eagle in Kazakhstan during ringing.
Az általuk jelölt pusztai sasoknak ez a második a megkerülése. Az első egy Oroszországban jelölt és Jemenben kézre került madár volt.

rrrcn map
Köszönet Igornak az adatokért és a fotóért! Egyben gratulálok a szuper http://rrrcn.ru honlaphoz!

Üdv:  András

Posted in Nincs kategorizálva

Ragadozók Ománban, 2012. december

Már sok éve terveztem, hogy telelőterületen is próbálok adatokat, képanyagot gyűjteni parlagi sasokról és más ragadozókról, de sajnos ez az utóbbi években nem jött össze, különböző okok miatt.

Idén viszont a Bonni Egyezmény Ragadozómadár-védelmi Alegyezményének első ülése Abu Dhabiban, az Egyesült Arab Emírségekben alkalmat adott arra, hogy meglátogassam (sajnos egyedül) a Nyugat-Paleartikum  talán egyik legfontosabb és leglátványosabb ragadozómadár telelő helyét, a szomszédos Ománt.

Miért Omán?

A 309,000 km2 területű ország 99%-a az Arab-félsziget elképesztő nagyságú sivatagi területeihez tartozik, egyben közvetlenül a világ egyik legfontosabb madárvonulási útvonalán, az afrikai-eurázsiai madárvonulási útvonalon fekszik. Ezért Ománban nemzetközi szinten is jelentős telelő és gyülekezőhelyek találhatók a vonuló közép-ázsiai madárállományok számára, beleértve természetesen a ragadozókat is.

Sok utazónak valószínűleg abszurdan hangzik, hogy a ragadozómadár kutatók számára a vonulási/telelési időszak alatt a legfontosabb ’desztinációk’ közé tartoznak az ország szeméttelepei. Ez azért van, mert a környező sivatagi, félsivatagi területek gyenge táplálékkínálatához képest, a szerveshulladék-lerakók a dögevők (gólyák, keselyűk, sasok, varjú-félék) számára jelentős táplálékforrást biztosítanak. Ezek a helyek igen sok madár számára teszik lehetővé, hogy eljussanak az afrikai telelő területekre, illetve, hogy átvészeljék a térségben a telet.

December 12-én érkeztem meg a fővárosba, Muscat-ba. A következő néhány napot Muscat térségében, Faisal Lamki (faisal.lamki@yahoo.com) barátomnál töltöttem, aki egyébként az Al Qurm park közvetlen közelében kitűnő szállást kínál elsősorban azoknak, akik külföldiként Omán természeti értékeit kutatják.

Al Qurm Natural Park, Oman

Al Qurm Natural Park

A vonulási időszak már elmúlt, ezért nagyjából a telelő ragadozó fajokra/mennyiségekre számítottam. Muscat térségében meglátogattam az ismét áthelyezett al amarat-i és a Qurayyat közelében fekvő szeméttelepeket. A fajösszetétel szempontjából ezeken a dögkeselyű (Neophron percnopterus) dominált (minimum 120 egyeddel az al amarati telepen), de kis számban előfordultak pusztai (Aquila nipalensis), parlagi (A. heliaca) és fekete sasok (A. clanga) is.

Qurayyat, Oman

Qurayyat WDA

December 15-én levezettem Dhofar régióba. Az 1030 km-es út során a sík kősivatagban nagyon kevés madarat (pacsirtákat és hantmadarakat) láttam, bár többnyire a vezetéssel voltam elfoglalva.

Nizwa, Oman

Al Hajar-hegység

Desert road, Oman

A sivatagi út Dhofar-ba

Salalah fields, Oman

Banán és kókuszdió földek Salalah-ban

Délen, két szeméttelep mellett (Thumrayt és Raysut) ellátogattam a Wadi Dharbat-ba és a Tawi Attair víznyelőhöz is.

Thumrayt, Oman

Thumrayt szeméttelep sasokkal

A legnagyobb, Raysut-i szeméttelepen a sasok számát minimum 250-re becsültem. Többségük itt is pusztai sas volt, 6-8 parlagi és 3-4 fekete sassal együtt.

Raysut Eagles, Oman

Termikelő sasok

A madarak a közép-európai ragadozókhoz képest nagyon bizalmasak voltak, de itt sem volt gyakori, hogy 30 méternél közelebb bevártak volna. A sasokat késő délután felváltották a fehér és Abdim gólyák több százas csapatai.

Az egyik ivóhelyen találtam egy elpusztult pusztai sast.

Dead Steppe Eagle, Oman

Elpusztult pusztai sas

A Wadi Dharbat erdei a vizeket övező fák kivitelével a száraz évszakban levetik lombjukat, ezért a terület téli aspektusát mutatta, ami érdekes volt a 30 fokos nappali hőmérsékletben. A reggeli órákban viszonylag jó sas mozgás volt a területen, másfél óra alatt 17 sast láttam 5 Aquila fajból.

Wadi Dharbat, Oman

A téli Wadi Dharbat

A tawi attair-i víznyelő a Nyugat-Paleartikum valószínűleg egyik legjobb lehetőségét biztosítja a héjasas fotózáshoz. A kb. 200 méter mély, és ugyanilyen átmérőjű víznyelőben fészkel egy pár héjasas, amelyek láthatóan hozzászoktak a kiépített betekintőn álldogáló látogatókhoz (és fotósokhoz). Ezek a madarak a spájzban laknak, amíg figyeltem őket többször rázuhantak a víznyelőben élő szirti galambokra.

Tawi Attair, Oman

A tawi attair-i víznyelő

Bár többnyire egy közeli fa takarásában, de többször köröztek fölém 30-40 méter távolságban, illetve üldögéltek a víznyelő szemközti falán, fáin.

A víznyelő egy platón helyezkedik el, ami jelentős háziállat állományt tart el. Ragadozók szempontjából érdekes terület volt. Itt figyeltem meg az út egyetlen amuri vércséjét (Falco amurensis), de volt füles keselyű is, illetve más fajokkal együtt több parlagi sas is. Külön kiemelendő, hogy láttam két, szorosan együtt mozgó öreg parlagi sast!

Összefoglalva: mindössze 15 ragadozó madárfajt láttam a hét terepnap alatt, ezek a következők voltak:  barna kánya (Milvus migrans), dögkeselyű (Neophron percnopterus), füles keselyű (Torgos tracheliotus), barna rétihéja (Circus aeruginosus), karvaly (Accipiter nisus), keleti darázsölyv (Pernis ptylorchinchus), fekete sas (Aquila clanga), pusztai sas (Aquila nipalensis), parlagi sas (Aquila heliaca), törpesas (Aquila pennata), héjasas (Aquila fasciata), kígyászölyv (Circaetus gallicus), halászsas (Pandion haliaetus), vörös vércse (Falco tinnunculus), amuri vércse (Falco amurensis). Több fajról  sikerült értékelhető, egyedi fotót készíteni, amelyek egyrészét betettem az Új képek galériába.

Nem láttam ölyveket, sem nagy sólymokat, sem baglyokat, és csak egy-egy Accipiter és Circus faj volt.

Viszont az egész út rendkívüli, felejthetetlen élmény volt, a telelő madarak, a megunhatatlan formakincsű sivatag, a kókuszpálmás tengerpartok, és a többi élőhely, az emberek és az egész ország.

Common and Demoiselle Cranes

Daru és pártás darvak

Nizwa II

Al Hajar-hegység II

Salalah, Oman

Salalah Beach

Faisal

Az utat sokan segítették, de külön köszönet jár Gábor (Papp), Nick Williams, Faisal Lamki és Mike McGrady és természetesen családom önzetlen segítségéért!

Köszönöm, és egyben hasonló élményeket kívánok mindenkinek 2013-ban!

Salalah, Oman

Dawn at Salalah

Üdv:  András

Posted in Nincs kategorizálva

Boldog Karácsonyt és Új Évet kívánunk!

Sasok Ománban, 2012. decemberében

Minden kedves Barátunknak Boldog Karácsonyt és élményekben gazdag 2013-as Új Évet kívánunk, egészségben, szeretetben, jólétben és szerencsében!

András és Gábor

Posted in Nincs kategorizálva

Törökország – “Újratöltve”

A már korábbi bejegyzésben említett tavaszi aszpektus után nyáron (július 1-14) sikerült újra eljutni Törökországba, az immáron 4. éve futó parlagi sas kutatás keretein belül.

Az expedíció kivételesen jónak ígérkezett, ugyanis 3 terepjáróval (2 magyar, 1 bolgár csapat) vághattunk neki az útnak, hogy az eddig ismert összes parlagi sas revírt ellenőrizzük.

A magyar kontingens 8 főből állt, mind régóta a ragadozóvédelemben dolgozó emberek, míg a bolgárok a BSPB (a bolgár Birdlife partner) alkalmazottai voltak.

A kezdeti nehézségek után 3-án hajnalban értünk utunk első állomásához, az eskisehíri medencéhez, ahol tavasszal 10 revírt találtunk. Célunk az volt, hogy a pároknál feljegyezzük a költés eredményét, valamint tollakat és táplálék maradványokat gyűjtsünk. Mivel tavasszal nem találtunk fészket néhány territóriumban, most megpróbáltuk azokat megkeresni, majd ezután a medence eddig ismeretlen területeit jártuk be újabb párok után kutatva. Azt már az előző úton is megállapíthattuk, hogy egyedülállóan gazdag a ragadozó madár faunája a medencének, így joggal bízhattunk egy-két meglepetésben, amiben nem is kellett csalódnunk végül.

1. kép: eskisehíri medence jellegzetes képe

A sas párok többsége sikeres költési időszakot zárt, mert majdnem mindenhol volt fióka. Meglepetést az a 2 pár okozott, amelyik az ürge által legsűrűbben lakott területen egymástól 2 km-re fészkelt, sajnos sikertelenül. Mivel viszonylag közel lakott település volt, nem zárható ki a szándékos zavarás ténye.

Kétségkívül a legnagyobb meglepetést az a pusztai sas okozott, amelyiket 2 hónappal korábban szinte ugyanazon a helyen láttunk. Az elégedettség érzet hamarosan eufóriába csapott át, amikor kiderült, hogy egy öreg tojó parlagi sassal van párban, fészkük is van, sőt 2 elpusztult fióka maradványait is megtaláltuk. Bár a DNS minták elemzése – a hibridizáció tényének megerősítéséhez – egyelőre várat magára, a felfedezés mindenképp szenzáció számba megy. Eddig a madártani irodalom mindössze egy-két olyan esetről tud, amikor parlagi sas párba állt más sas fajjal, de pusztai sasról eddig nem volt adat.

2. kép: a hibrid pár revírje

Ugyancsak nagyon jó adatnak számít egy valószínűleg eddig ismeretlen barátkeselyű kolónia megtalálása, de belefutottunk saskeselyű és dögkeselyű költésbe is.

3. kép: barátkeselyűs völgy

A következő úti célunk a bolui és geredei medence volt, ahol idén tavasszal nem volt felmérés, így az előző évek adataira támaszkodtunk. Emiatt csak nagyon kevés párnak lett meg az idei fészke, de ott is siralmas költési sikerrel. Mivel egyes párokat egyáltalán nem találtunk a „helyükön”, arra a következtetésre jutottunk, hogy ebben a régióban az előzővel ellentétben valami negatív hatás érhette az állományt.

A 2 hetes túra során 25 ragadozófajt figyeltünk meg, köztük a legjobbak az eleonóra-sólyom és a pusztai sas voltak.

Posted in Nincs kategorizálva