Június 23.-án a teraszunkon ültem Egerben, cseresznyét eszegettem és a világ dolgairól gondolkodtam a fényképezővel az ölemben, mert le szerettem volna fotózni a házi rozsdafarkú hímet, ami minden évben az eresz alatt fészkel. Nézegettem az utca galambjait és azon merengtem, hogy milyen furcsán kavarognak.
Hirtelen a szomszéd kertből kb. 25 méter magasan tőlem 30 méterre megjelent egy öreg vándorsólyom egy fehér galambbal, az erőlködéstől és a hőségtől tátott csőrrel.
A galamb élt, de teljesen besokkolt. Kb. 3 másodpercem volt, hogy felemeljem a gépet és fotózzak, de sikerült! Igazán különleges, nagyszerű pillanat volt!
A galamb pedig csodálatos módon megmenekült, mivel láthatóan nehéz volt a sólyomnak, ezért az néhány másodperc múlva elejtette.
Üdv: András